Északon a szalma kecske ugyanolyan elmaradhatatlan része a karácsonynak, mint nálunk a bejgli.
Azonban a karácsonyi kecske országonként mást jelent. Finnországban gonosz lény, aki el akarja vinni a karácsonyi ajándékokat, ezzel szemben Svédországban éppen a karácsonyi ajándékokat őrzi.

A hagyományok szerint a karácsonyi kecske, a Yule Goat/Julbock, az utolsó betakarított szalmából készül, és a megújulást és a termékenységet szimbolizálja, akárcsak a fenyőfa szalmadíszei. A Julbock régebbi szimbólum, mint Szent Miklós alakja. Thor, a legnagyobb “skandináv isten” szekerét ugyanis kecskék húzták.



Óriási szalma kecskével és annak évenkénti felgyújtásával szerzett hírnevet Gävle. A svéd városban 1966 óta minden évben advent első hétvégéjén egy óriási szalmakecskét állítanak fel. Ez a gävle-i kecske. Bár a kecske felgyújtása büntetendő cselekmény és mindenféle technikával (rendőrség, webkamera és egyebek) megpróbálják védeni, igen gyakran lángra kap.

A finn Joulupukki, azaz a piros kabátos, fehér szakállas, rénszarvasszánon közlekedő karácsonyapó neve szó szerinti fordításban ugyancsak karácsonyi kecske (joulu=karácsony, pukki=(bak)kecske). Ahhoz pedig nem kell nagy fantázia, hogy Karácsonyapó és Thor égi közlekedése közötti párhuzam feltűnjön.



Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a skandináv karácsonyi ünnepnek a kecske az egyik szimbóluma. A magyar néphagyományokban szintén ismert a kecskealakoskodás és a kecskemaszk az egyik legnépszerűbb, az év során többször előkerül (lakodalom vagy disznótor alkalmával, Luca-napkor), azonban a karácsonyhoz nem kapcsolódik.

A tradicionális svéd karácsonyi kecskét is kezelésbe vették a sokszor dicsért skandináv designerek. A Rotor – svenskt hantverk gyártja, Birgitta Swahn, Magnus Forthmeiier és Pia O. Björklund a designer. Készült gyertyatartó, virágcserép, de még kecskemotívummal díszített mikuláscsizma is, hogy még bizarrabb legyen a multikulti.