"Az emberei odakinn lakomára sütötték a lepényeket, és egész ökröket húztak nyársra. Mézes alma, hagymás kecsketejben főzött halleves, disznóhús, lencse: igazi, jó északi ételeket szolgáltak fel aznap az izzasztó serklandi éjszakában, a kövér gyertyák sűrű füstjében úszó sátorban."
olvasható Robert Low: Az ordas tenger c. regényében

De mit is ettek a vikingek?

A vikingeknél ritka volt az élelmiszerhiány. Amikor a föld nem termett jól, az erdő akkor is ellátta táplálékkal őket. Főleg madarakra, nyúlra és szarvasra vadásztak. Étkezés terén nem sok különbség volt gazdag és szegény között. Alapvetően ugyanazt ették, a gazdagok esetleg többet és változatosabban. Étrendjük legfontosabb alkotóeleme a hús (Jávorszarvast, rőtvadat és rénszarvast tenyésztettek is. Emellett ettek sirályhúst és tojást is, alkalomadtán.) volt és a hal (Hering, foltos tőkehal, pisztráng, fekete tőkehal, sütve és füstölve, valamint halolajat is használtak.). Emellett zöldségféléket: káposztát, babot, fokhagymát és borsót fogyasztottak, leginkább főve vagy párolva. Az étkezéshez csak kést használtak. Leggyakoribb italuk az árpasör volt, a gazdagabbaknak bor, melyet Németföldről, Itáliából és Franciaország területéről vásároltak fel. Többféle állatot tartottak: juhot, sertést, ludat, szarvast, lovat, baromfit, marhát. Húsukért és nyersanyagukért. Jellemzően "viking állat" volt a hosszúszarvú marha, amely szívóssága és rideg tartásra alkalmassága miatt vált kedveltté a vikingek közt. Ezt a marhafajtát földművelésre is használták. Télen egy mustra alkalmával több állatot is leöltek, majd a húsukat sózással tartósították. A sózás a következőképpen zajlott: nagy lapos serpenyőkben tengervizet forraltak, majd a fennmaradó sóban pácolták a húst több napig, ezt követően a kész hús felakasztva tárolták. Több juhfajtát is kitenyésztettek, amelyek szintén jól bírták a zord körülményeket és a nehéz terepet: hebridai fekete és a man-szigeteki loghton fajták maguktól hullatták el a gyapjukat. (Ma már szinte nincs is ilyen!) Húsuk és gyapjuk mellett, a szarvukat is felhasználták, ivókürt készítésére. A szarvasfajtákat csordákban tenyésztették az erdőkben, ezekből ruhákat, takarókat, az agancsokból pedig szerszámokat, fésűket és dísztárgyakat készítettek.